Azt mondják a siker titka, hogy merjünk nagyot álmodni...
Végülis miért ne? Egy próbát csak tehet az ember. Nekem igazán összejöhet, hiszen tényleg szeretném. Szeretném? Nem, sokkal több ez annál, mert én akarom! Akarom, hogy az enyém legyen. És innentől a projekt sikerre van ítélve. Mert sikerülnie kell. Kész.
Miről is van szó? Az egész valószínűleg biológiailag van kódolva az emberbe. Én így születtem és nem tehetek róla, hogy imádom a kétkerekűeket. Fél éve találkoztam először élőben Bianchi kerékpárral és ledöbbentett mennyire gyönyörű. Nem mintha nem láttam volna előtte "rendes" országútikat, de ez most más volt. Az érzelemvezérelt ember ilyen. Egyszer beakad neki valami és vége, onnantól az kell vagy semmi.
Így született meg az elhatározás bennem, én is Bianchi tulajdonos leszek. Ezt követette az információgyűjtés a neten, olvastam a fórumokat, bújtam a teszteket, hogy rájöjjek melyik az igényeimnek megfelelő modell. Sokat morfondíroztam az Oltre-k által képviselt High-end technológia mellett van-e létjogosultsága bármely egyéb modellnek. Természetesen van, ezért is gyárt a gyártó több modellt, mert mindenkinek mások az igényei. Az Oltre tökéletes versenygép, fantaszikusan merev kialakítással, aminek következtében minden egyes a pedálon keresztül leadott Newton-nyi energia a haladást szolgálja. A célnak megfelelően a versenyzőnek is igen aerodinamikus pozíciót szántak a tervezők. High-end versenytechnológia, tiszta sor ez.
Én viszont nem vagyok kerékpárversenyző, a számomra elérhető határokat sokkal jobban bekorlátozzák saját képességeim, mintsem a kerékpár kialakítása. Ezen túl számomra sokkal inkább vonzó a hosszú távok teljesítése. Mint azóta megtudtam a hosszú távú versenyek ma virágkorukat élik, de erről majd később írok.
A fentiek ismeretében keresgéltem a neten és találtam rá a Bianchi Infinito modellre. 
